Mire jó a trekking kerékpár? (2025)

mire jó a trekking kerékpár

„Mountain bike-ot minden terepre és felhasználásra!” – rögzült be manapság olyannyira az emberek elméjébe ez az ősrégi, elavult felfogásmód, hogy szinte hajlamosak vagyunk mind azt feltételezni, más kerékpárok már szóba sem jöhetnek ezen az egy típuson kívül. Pedig ahogy egyre nyugatabbra megyünk, ez az „elzárkózás” úgy válik egyre nyitottabbá és szembetűnővé. De akkor miért van az, hogy idehaza még mindig akadnak olyanok, akiknek teljesen ismeretlen a trekking és crosstrekking szó fogalma? A Riverside család most választ kíván adni erre a kérdésre.

Bár az emberek nagy része még mindig inkább a mountain bike-okat részesíti előnyben a különböző felhasználási területekre, mégis, most már évről-évre, lassan növekedni látszik azoknak a száma, akik felismerni vélik a lehetőségeket, meglátják a potenciált más kerékpártípusokban is. A megfelelő kerékpár kiválasztásánál ez idáig sohasem a logika játszott döntő szerepet. Sokkal inkább a külcsín, mely a vásárlás során a szép festésben, a csillogó lakkozásban, vagy éppenséggel a vastag, bütykös kerekekben és az önbizalmat keltő teleszkópban gyorsan ki is merült, ahelyett, hogy az észérvek felsorakoztatása mellett valójában a legfőbb hangsúlynak mindig magán, a felhasználó személyes igényén kellett volna lennie. 

Na, de mi is igazából a különbség egy mtb és egy trekking/crosstrekking kerékpár között?

Amikor egy vásárló betoppan az adott sportáruházba vagy kerékpárboltba, az esetek többségében szinte azonnal felfigyelhet a hegyi bringák mellett sorakozó trekkingkínálatra is. Ezek nem hiába árválkodnak közvetlenül mellettük, okkal helyezték őket oda, és nem az országúti vagy városi kerékpárok közé. Valójában a trekkingek a túrakerékpárok tökéletes megtestesítői. Hosszútávon sokkal kényelmesebbek, mint a mtb, és egyaránt használhatjuk őket aszfalton és terepen, változatos terepviszonyok közt. Igaz, nem a legideálisabbak egy intenzív, meredek, sziklás hegyi túrához, de a nálunk található hazai hegyekhez kifejezetten alkalmasak. Az élménybringázás úttörői, ha úgy tetszik. 

Amint az elsőre észrevehető, a trekking vázgeometriája merőben más, mint egy szokványos mountain bike-é. Ennek legfőbb oka az, hogy míg a mtb-okon kissé előregörnyedünk, majdhogynem ráfekszünk a kormányra, a városi kerékpárokon pedig végig egyenes háttal ülünk, addig a trekking a komfortosság jegyében igyekszik megtalálni az arany középutat, biztosítani számunkra az élvezhető tekerést. A városi kerékpárok nagyon jók rövidtávon, de hosszútávon viszonylag hamar megfájdul rajtuk a hátunk és a derekunk, ugyanis a felsőtest-súlyunk az alsó csigolyáinkra nehezedik, ezáltal pedig fokozott terhelésnek vannak kitéve. Ha túlságosan előredőlünk a nyeregben és ránehezedünk a kormányra, akkor viszont a karjaink fáradnak el idejekorán. Egy mtb versenyen ez hosszútávon jól jön, mivel így kevesebb terhelést kap a gerincünk, de egy rövid, kényelmes kirándulástól vagy túrázástól könnyen elveheti a kedvünket.

A trekking kerékpárok fő előnye a kényelem

A trekking a hétköznapi bringásokat (hobbi kirándulókat, túrázókat) célozza meg , míg a crtosstrekking a sportosabb vonalat képviseli (intenzív túrázás változatos terepen). Ám az apró, néhol nüansznyi technikai-és menettulajdonságokat és a felszereltséget leszámítva mindkét típus valójában egy és ugyanazt a célt szolgálja: elérhetővé tenni a hobbi kerékpárosok számára a kényelmes, élvezetes tekerést, legyen szó akár munkába, suliba járásról, akár egy Balaton kerülésről. Érdemes kiemelni még a 28″-os kerékátmérőt és a keskeny gumikat. Egy 26″-os mtb-al ellentétben a 28″-os kerék könnyebben veszi az akadályokat, kevesebb hajtást igényel ugyanakkora távon (hajtáshatékonyság), továbbá kisebb a gördülési ellenállása, azaz könnyebb fenntartani vele egy adott sebességet, mint a 26″-os, ballonosabb mtb gumikkal. A trekking kerékpárokon általában gyárilag felszerelt kiegészítőket találunk (sárvédő, kitámasztó, csomagtartó) – bár ezt gyártó válogatja -, alapvetően alacsony, a felhasználási célra szánt belépő szintű alkatrészcsaládok gazdagítják. A crosstrekkingeket azonban már magasabb, középkategóriás termékspecifikáció jellemzi, kiegészítők hiányában. A kialakítások, furatok megvannak mindenhez, de a hangsúly itt elsősorban a magasabb felszereltségen van. A Riverside-családból mindenki kénye-kedve szerint válogathat. Vegyük most röviden szemügyre az egyes típusokat.

RIVERSIDE 100

Hétvégi, alkalmi bringások számára ideális választás lehet, akik néha napján késztetést éreznek egy kis kiruccanásra a környező településekre vagy egy laza, városban való délutáni lófrálásra. Az 1×6 sebesség gondoskodik a kényelmes hajtásról, az egyetlen elülső lánctányérnak köszönhetően pedig nem kell többé aggódnunk az első váltó pontatlanságai miatt (mivel nincs első váltó 🙂 ). 28″-os kerékátmérő és keskeny gumi a megfelelő, a lendületes haladás érdekében. Az áráért cserébe ne várjunk túl sokat tőle; a Riverside 100-as egyetlen dologra lett kitalálva: alkalmi bringázásra. Se többre, se kevesebbre.

RIVERSIDE 120

Munkába, suliba járáshoz és rövidtávú kirándulásokhoz ideális. A 120-as modell igazság szerint még mindig az egyszerű, könnyed, hétköznapi A-ból B-pontba való eljutáshoz ideális kerékpár, de már otthonosan mozog az aszfaltúton történő, rövid ideig tartó kirándulások világában is. Egy családi nap keretében megrendezett mini Tour de Tisza-tóhoz (25-30 km) kitűnő választás lehet, amennyiben nem versenytempóban kívánunk vele haladni. Gyors-száras kerekek, megerősített, duplafalú felni, 1×8-as hajtás (lánctányér-és hátsó váltóvédő), illetve hatékony V-fék jellemzi.

RIVERSIDE 500

Lényeges, szembetűnőbb ugrás az előző két modellhez képest. Alapvetően magasabb felszereltség jellemzi az alkatrész családot illetően. Ha közelebbről szemügyre vesszük, azonnal feltűnhet a lényegi különbség: acél helyett alumínium váz, duplafalú felni, 1×9-es hajtásrendszer, ergonomikus nyereg, állítható keménységű teleszkópos villa (63 mm-es), mechanikus (bovdenes) tárcsafék elöl-hátul. Mondanom sem kell, a Riverside 500-assal már bátran kimerészkedhetünk terepre is (erdei ösvény, földút) az aszfaltút mellett. Rövidebb-hosszabb túrakerékpározáshoz javallott. 🙂 Szerencsére többször is volt már lehetőségem tesztelni a Riverside családot és a 900-as modell mellett – talán nem túlzok, ha azt mondom – ez váltott ki belőlem őszinte, kellemes érzéseket. Aszfalton nagyon kényelmesnek és lendületesnek éreztem, s ez utóbbi nem is kifejezetten, sokkal inkább határozottan meglepett. Szedte a lábait mindenféle erőlködés nélkül, s gond nélkül lehetett vele haladni.  🙂

RIVERSIDE 900 és RIVERSIDE 920

https://www.youtube.com/embed/w2VSBzuW_Aw

Bevallom őszintén: a tesztelések során nekem a 900-as modell jött be a legjobban! 🙂 Nem azt mondom, hogy ég és föld a különbség közte és az 500-as közt (bár a 920 és az 500 között ez a kijelentés „hatványozottan” fennáll), s talán még megindokolni sem tudnám, miért pont a 900-assal szimpatizáltam jobban már az elejétől fogva, viszont egyértelműen összehasonlíthatatlan az 500-as és elődjei menettulajdonságaival. A fapadosság érzése itt már csekély mértékben sem áll fenn, sőt, a bringa olyannyira (majdhogynem) eggyé válik a lovasával, s úgy mozog alatta, mintha egy mtb-ot hajtanánk. Felettébb meglepett. Az 1×10-es (Riverside 900), illetve az 1×11-es (Riverside 920) hajtásrendszer, a 63-mm-es lokkolható Suntour teleszkóp és a hidraulikus tárcsafék pedig önmagáért beszél. 🙂

Végezetül annyit fűznék még a Riverside családhoz, hogy merjünk bátran kerékpártípust váltani, ne csak a mtb-ok legyenek mindig előtérben! Mert ha nem nyitunk az újdonságok felé, azzal egyértelműen megfosztjuk magunkat az örömteli kerékpározás élményétől és sosem fogjuk megtapasztalni, mit is jelent valójában a komfortosság szó jelentősége.